2009. augusztus 22., szombat

Dolomitok, Alta Badia,Heiligkreuz

Ez a túra a kéthetes nyaralás méltó lezárása volt. Igazi keretes szerkezetet adtunk - fő a szépérzék- a vakációnknak, az első és az utolsó túra voltak a legnehezebbek, de a legjobbak is, ami közben éreztük, ahogy növekszik az adrenalin és ami után jött az "ezt megcsináltuk" érzés:-)
La Villa-ból indultunk (1433 m), majd a falutól keleti irányban a 12-es turistaúton nekivágtunk az emelkedőnek. Eleinte még szép lassan emlekedtünk, és gyönyörködtünk a panorámában, és a zöld legelőkben, aminek olyan hatása volt, mintha valaki odagyurmázta volna őket. Olyan hepe-hupás, de mégis egységes, tapogatnivaló szép, zöld gyep, ha nem is Poldi bácsié:-)
A 12-es út nagyon kemény 300m szintet tesz meg, levegőt is alig kaptam mire felértünk egy viszonylag síkabb részre, ahol örülni kezdtem, hogy a nehezén túlvagyunk.
De nem, inkább áttértünk a 15-ös útra, ahol még 200m szint várt ránk, hasonlóan az előbbihez, elég húzós szakasz. Viszont szép, egy jó rész a fenyőerdőben halad, így aztán árnyékos is volt. Gyerkőc aludt. Úgy könnyűJ
Leküzdve ezt az emelkedőt, már könnyebb a haladás, 1939m-től enyhe emelkedőn, gyönyörű kilátással értük el a célt.
A dombon kis templom és egy hütte áll. A templomhoz minden évben felzarándokolnak a környező falvak lakói, ami nem kis teljesítmény. Ők ha jól értettük, a sífelvonó (ülőlift) alatti utat választják. Az se rossz...
A hütte és a templom fölé a Kreuzkofel (Fanes Gruppe) magasodik, hihetetlen jól néz ki, kb. 2900 m magas monstrum.
Egyórás pihenő után indultunk visszafelé, a 13-as turistautat választva. Egyenletesen haladtunk lefelé, el a Pacianladu hütte, majd több kisebb falu mellett. És az olaszok jó szokása szerint, minden tutti „örökpanorámás” kilátóhelyen van egy pad, ahol meg lehet pihenni. Mi nem pihentünk, mert versenyt futottunk egy csúnya viharfelhővel...mi nyertünk.
Térkép: Panoramakarte, Alta Badia, 1:25000, www.trekking.suedtirol.info
Táv: 11 km
Szint: 600m fel, 600m le
Idő pihenések nélkül: fel 2,5 óra, le 1 óra 45 perc
Idő pihenésekkel: kb. 5,5 óra
Legmagasabb pont: 2045m
Gyerek: 13,5 hónapos hátihordozóban

Dolomitok, Alta Badia, Piz La Ila

La Villa déli részén lévő kabinos felvonóval indultunk, a 2078 m magasan fekvő fennsíkra, Piz La Ila-ra. Túrázás szabadon választható, minden hütte max. +/- 150 méter szintkülönbségre van egymástól. Lehet babakocsival is túrázni egyet, a felvonó elbírja, az utak pedig tökéletesek. Persze, azért ezekhez az utakhoz inkább a nagykerekű babakocsik passzolnak.
Eredeti célunkat eltévesztve a Piz Arlara hüttéhez (2002 m) jutottunk el,
majd a La Brancia hütte mellett üzemelő új hütténél ebédeltünk, ha jól emlékszem La Table-nak hívták. A hütte jól néz ki, van játszótér, és kisállatok, de a kaja csapnivaló. Az egyetlen hely, ahol a bratwurst ehetetlen volt. Szóval , tessék kikerülni ezt a helyet!!
Érdemes útba ejteni a fennsík nyugati oldalán lévő Col Alt kilátót, továbbá a keleti oldalt, ahova mi nem jutottunk el (Las Vegas, Piz Surega), mert megláttuk a közelben képződött fekete felhőt.
Visszafelé is nagyon szép úton sétáltunk a felvonóhoz, kicsit erdőben, kicsit mezőn.
Az eső elől pedig behúzódtunk a felvonó melletti, Club Moritzino-ba. Igazi retró, az 1966-os berendezés még használatban van. Szerencsére a pelenkázó a mosdóban már mai darab, ami jó szolgálatot is tett. Sajnos, csak egy sütit ettünk, és már csak itthon olvastam, hogy ez az egyik legjobb étterem Alta Badia-ban, messzeföldről látogatják fenséges halételeiért (2100 m magasan!!!).
Ha nem is annyira, mint a Seiser Alm, de ez a fennsík is szép, jó időben lehet látni a Marmolada-t, nekünk azonban most nem mutatta meg magát.
Lefelé is a felvonóval jöttünk, mire leértünk, el is állt az eső...
Térkép: Panoramakarte, Alta Badia, 1:25000, www.trekking.suedtirol.info
Táv: 5 km
Szint: 100m fel, 100m le
Idő pihenésekkel: kb. 2,5 óra
Legmagasabb pont: 2078 m
Gyerek: 13,5 hónapos hátihordozóban

2009. augusztus 21., péntek

Dolomitok, Alta Badia, San Leonardo

Első túránk Alta Badia-ban egy babakocsis, könnyűnek ígérkező, belmelegítő, sétálós túrának ígérkezett. A túra vége felé viszont nyilvánvalóvá vált, hogy apa elnézte a szintvonalakat a térképen, és sokkal jobban illett volna a "sétához" a bakancs és a hátihordozó, mint a babakocsi és a szandál.
La Villa-ból (1433m) a Rio Gran Ega folyó mellett elsétáltunk babakocsival a következő faluba, San Leonardo-ba, a templomhoz (1324m). Nagyon romantikus útszakasz, a hivatalos marketing szerint ez a legromantikusabb rész az egész DolomitokbanJ Tény, hogy nagyon kellemes az út a folyó mellett, gyalogosan, babakocsival (lásd fotó) és biciklivel is járható. A folyó nagyon szép, most nem volt túl bővizű, de ez július végén érthető.
San Leonardo nem egy nagy település, de gyönyörű fekvésű. A templomig mentünk, ami szintén nagyon szép, barokk templom.
Miután felmásztunk a templomhoz, és lefényképeztük, visszamentünk kicsit, és játszóterezett egyet a gyerkőc, mi pedig kifújtuk magunkat.
Innen lementünk a völgybe, aztán felfelé Pedraces-be, egy másik kis falu San Leonardoval szemközti hegyen, és onnan még feljebb a Lech de Sompunt (1477m) tóhoz. A tó előtt már igencsak kifáradtam, felfelé tolva a babakocsit, igaz, hogy üresen, mert gyerkőc megunta, és Apa vitte ölben, de még így is elegem volt a nagy melegben. Alig vártam, hogy meglássam a tavat, hogy feledtesse az utolsó métereket. Megláttam. A levegő hőmérsékletének és az emelkedő meredekségének függvényében nekem ez a tó irtó kicsinek tűnt, meg sem érdemelte, hogy megnézzemJ Na, persze, miután a tó partján lévő étteremben ettem egy ruccola salátát parmezánnal és nyers sonkával, és ittam friss narancslevet, mindjárt helyreállt a rend, és igencsak helyes kis tavacskává változott a szememben.
Azt már meg sem említem, hogy itt is van játszótér... gyerkőc teljesen elmerült a halak fixírozásában, és a mellettünk ebédelő két család 2 hónapostól kb. 3 éves korig szóró 4 gyerekével való ismerkedéssel. Ja, és a másik asztal alatt heverésző pincsivelJ
A tótól hazáig még kb. 15-20 percet gyalogoltunk, és mire hazaértünk el is eredt az eső.
Térkép: Panoramakarte, Alta Badia, 1:25000
Táv: kb. 8km
Szint: lefelé kb. 110m, felfelé kb.150m
Idő: kb. 4 óra pihenésekkel
Gyerek: 13,5 hónapos babakocsiban és ölben

2009. augusztus 14., péntek

Dolomitok, Val Gardena,Seiser Alm

A Seiser Alm az egyik legnépszerűbb túracél, ami nem véletlen. A hegyek között, kb. 2000 m magasságban meghúzódó fennsík (Európa legmagasabban fekvő alpesi legelője) ideális vidék a gyerkőcökkel túrázóknak, és azoknak, akik inkább hanyagolják a nagy szintkülönbséget vagy egyszerűen csak szeretik a szépet. Több útvonal közül lehet választani és sok a hütte – igen, mindegyik játszótérrelJ
A túra St.Ulrich-ból indul, a kabinos felvonóval fel, 2010 m magasba. A felvonó igen komoly magasságokban lengedez, én alig vártam, hogy fel- illetve leérjünk végre. Úgy vagyok a felvonókkal, mint a repüléssel, nem szeretem, de muszáj...:-)
A fennsík nagyon szép! Az egész zöld, mintha tiszta moha lenne, és tele van apró kis házakkal, amelyekről kiderül ha közelebb megyünk, hogy nem is olyan picik, és traktorok, fűnyírók, fa és egyéb mezőgazdasági boszorkányságok tárolására használatosak.
A túránkat mi eredetileg kicsit hosszabbra terveztük, de a felhőket látva rövidítettünk, így a 6-S jelzésen indultunk el, ellentétben a tömeggel, ami akkor vált feltűnővé, mikor mindenki velünk szemben közlekedett. Később kiderült, nem véletlenül...
Amikor elértük a köves utat, akkor egyszerűen átvágtunk a mezőn a Sanon hüttéhez (1849m), ahol nagyon finom Kaiserschmarnn-t ettünk, na, nem az itthoni száraz cuccra kell gondolni, hanem az osztrák-német császármorzsára, amit így kell rendes ember módjára elkészíteni: http://www.youtube.com/watch?v=Kd4umadobUE Hmm, lecker!
Ó, és igen, natürlich, a játszótér!
A lakmározás után visszaindultunk a felvonóhoz, a Sonne Hotel mellett, ahol még lámát is láttunk a tehenek között. Érdekes volt.
És itt jött el a pont, amikor megértettük, hogy miért nem ebből az irányból fejezi be a többség a túrát. A felvonóig ugyanis egy viszonylag kaptatós emelkedőn lehet feljutni, ami ugyebár, ha itt kezdi az ember a túrát, akkor ez egy lejtő... nem mindegy. A következő kép még az emelkedő előtt készült, az emelkedőn a levegővétellel voltam elfoglalva :-)
A felvonónál, a fennsíkon lehet háromkerekű túrababakocsit bérelni, nagyon jó ötlet, mert viszonylag kis szintkülönbséggel igen komoly túrákat lehet tenni a jó minőségű utakon. Aki pedig szeretne, az biciklizhet is, mert a felvonóval fel lehet hozni a kerkpárt, és indulhat is a kerekezés ! És, ha még ez sem elég, akkor lehet lovaskocsikázni is!
Térkép: Tabacco, Gröden – Seiser Alm, Sella Ronda, 1:25000
Táv: kb. 3,5 km
Szint: 150m fel, 150m le
Idő pihenésekkel: kb.3 óra
Gyerek: 13,5 hónapos hátihordozóban

2009. augusztus 11., kedd

Dolomitok, Val Gardena,Dantercepies

Az előző napi fáradalmak után nem volt kedvem egy újabb fel-le túrához. Apuka viszont még elemében érezte magát, de a most következő túra után már ő sem...
Apa-túrát lejegyezte Apa, mint vendégszerző:-) Wolkenstein-ből a Langental-ban lévő kis templomig, St.Sylvesterig (1632m) egy könnyű séta (ezt mi is teljesítettük egy másik nap délutánján babakocsival), majd a templomtól jobbra kedves kis ösvény vezet fel a völgybe, kedves az első 10 méteren.
A Chedule völgyben meredek kaptatók és enyhébb emelkedők váltják egymást a völgy végén lévő hágóig (2469m). A völgy felső része sziklás, nyitott. A hágóra vezető úton szükséges „némi” lépésbiztonság, de ha egy szemközt jövő pincsi kutya meg tudta csinálni, akkor én is nekivághattam.
A hágó túloldalán lévő függőleges falra gyakorlatilag egy lépcsőházat építettek, a kb. 80 méteres szint áthidalására.
Innen már sima az út a Jimmy hüttén keresztül (2222m), onnan kicsit emelkedve 2298m a Dantercepies hütte és a felvonó állomás felé.
Ennél a pontnál ajánlott befejezni a túrát, és a felvonóval lemenni a faluba, de most nem így történt..., innen már én folytatom (Anya) merthogy én és a gyerkőc feljöttünk felvonóval a Dantercepies hüttéhez (jelen esetben az én hátamon a gyerkőc, azt hittem bet..k, amíg felértem a felvonóhoz (1645m), pedig kb. 80m szintet kellett csak leküzdenem:-), és egy kicsit túrázhatnékom lett. Úgyhogy elindultunk le a völgybeJ
Először a Panoráma hütténél (15 perc) megálltunk,
ettünk, ittunk, gyerkőc pedig, natürlich, játszóterezett. A pihenő után még 45 perc séta a falu, és mondanom sem kell, hogy nagyon szép az útvonal.
Térkép: Tabacco, Gröden – Seiser Alm, Sella Ronda, 1:25000
www.trekking.suedtirol.info (nagyon jó oldal!! most találtam!)
Táv: 9 km
Szint: 950 fel, 950 le
Idő pihenések nélkül: kb. 4,5 óra
Idő pihenésekkel: kb. 6 óra
Legmagasabb pont: Apa túrája 2469m, gyerkőcös séta 2298m
Gyerek: 13,5 hónapos hátihordozóban