2011. szeptember 19., hétfő

Horvátország, Dramalj

Barátnőm mondta, hogy tengerre vágyik. Mondtam neki, hogy elkísérem, ha hozhatok egy gyereket. Mondta, hogy hozhatok kettőt is:) Így aztán Googlemaps, kikerestük a legközelebbi horvát tengerparti települést, váltottunk egy kis kunát, Apának szóltunk, hogy mi most elmegyünk a tengerhez, és elindultunk 5 napra tengerezni. Na, jó, kicsit lassabban peregtek az események, és az ötlettől egy hét telt el az indulásig. 
Mivel semmi más célunk nem volt, csak a tenger feeling begyűjtése, nem is mentünk tovább a Budapesttől  500 km-re lévő Crikvenica riviéránál (több faluból álló, 15 km hosszú gyönyörű tengerpart), ahol is a 6 órás utazás után Dramaljban találtunk szállást.

Horvátország északi része strandügyileg nem a szívem csücske, mert rengeteg a betonozott strand, viszont "kigugliztam", hogy a Crikvenica riviérán van minden, mi szem-szájnak ingere: homokos, kavicsos, betonos, hirtelen mélyülős, sekély vizű strand, lehet válogatni (még lánykoromból volt halvány emlékem, hogy tényleg szép vidék:-).
Barátnőm a reggeli beszerzése közben megtalálta a számunkra ideálisat: sziklák között kicsi, párszemélyes öböl, rengeteg lépcsőn lehetett megközelíteni a partmenti sétányról, de megérte a mindennapi cuccolás.

 
A strandok: jellemzően betonozott strandok, néhány méternyi aprókavicsos rész, elszórtan a sok beton között, és néhány nehezen megközelíthető kis öböl, ami viszont cserébe hangulatos.
beton és aprókavics
A partmenti sétány  mellett több kiépített, napernyőkölcsönzős strand is van. A legnagyobbat Crikvenica-ban találni (belépő 2 EUR/nap), játszótér, napágyak, étterem, homokos, aprókavicsos, lassan mélyülő strand, és ennek megfelelően a szezonban tömeg.
Crikvenica fizetős strand
Crikvenica fizetős strand
Crikvenica szabadstrand a központban
A falvak között kisvonat jár délelőtt és este (napközben nem közlekedik), Crikvenica központjából indul egy délre Selce-be, és egy másik északra Dramalj irányába.

A falvakat tengerparti sétány köti össze, az autókat beengedik, de legalább egyirányú az utca. Komoly távot lehet összehozni, észre sem vettük és 8-10 km-t sétáltunk.
Crikvenica pálmafás sétány
És emellett komoly szintet is begyűjthetünk, mert a házak gyakorlatilag a hegyoldalba épültek, a mi házunkhoz kb. 20 fokos lejtőn kellett felcaplatni. Minden lelkiismeret-furdalás nélkül ettem a cevapokat:-)
Sok az étterem, fagyizó, giccsárus, gumicipős (őket rögtön gazdagítottuk is két cipő árával), szóval a szokásos tengerparti hangulat:-)
Dress code: tengerpart
Kraljevica, Jadronovo, Dramalj csendes, Crikvenica inkább nyüzsis, Selce, Novi Vinodolski a kettő keveréke. Ami közös bennük, hogy gyönyörű, hangulatos mindegyik település. Akár gyerekkel, akár gyerek nélkül. És, közel van:-)

Megközelítés:


2011. szeptember 12., hétfő

Túrakölyök nem megy sehová, avagy sátrazás magán-kempingben:-)

Lackó immáron nem csak a nappaliban aludhatott éjszaka sátorban, hanem igaziból kipróbálhatta a kempingezés örömeit... a kertünkben:-)
Az élmény ugyanaz, mint egy igazi kempingben, csak a vizes-blokk tisztább és nem kell sorban állni:-)
A nagy alvást baráti grillezés előzte meg, de már ahogy fogytak el a húsok az asztalról, úgy sűrűsödött a "Mikor száll le az este?" kérdés Lackótól:-) 
Apukák értettek a szóból, gyorsan felállították a két sátrat és beköltöztek gyerekestől, Anyukák pedig hajnalig fecsegtek a lakásban. 
Jövőre igaziból is kempingezünk! Ti szoktatok kempingezni a gyerekekkel?




2011. szeptember 8., csütörtök

Piknik a városban - Nemzeti Színház parkja

Budapesten szerintem megszámolható a piknikezésre alkalmas parkok száma, de legalább vannak. Az egyik legjobb itt van a szomszédban (Havashalom park, XVI. kerület), ezért persze most nem oda mentünk, hanem be a "városba", a Nemzeti Színház előtti parkhoz.
Több légy került egyszerre lecsapásra, ugyanis építkezés van a színház mellett, így aztán volt bobcat, markoló, ütvefúró. A Művészetek Palotája előtt van csobogó-szökőkút, így aztán lett vizes ruha. 
A színház előtti "hajó" orrában van rámpa, így aztán volt futóbicajjal rámpázás. A parkban van játszótér, így aztán volt játszóterezés. A parkban természetesen nem járnak autók, így aztán volt nagyon gyors futóbicajozás. A park a HÉV mellett van, így aztán volt HÉV nézés is. A park a Duna mellett van, így aztán volt hajónézés is. A fű jól karbantartott, így aztán volt piknik is. És hogy én is érezzem a piknikhangulatot, volt kávé is elvitelre a játszótér melletti szendvicsezőben:-)

 

 Megközelítés:
A Nemzeti Színház parkolójában álltunk meg, jelenleg 600 ft/nap a tarifa.

2011. szeptember 7., szerda

Ausztria, Karintia, Gerlitzen

Az élet úgy hozta, hogy az elnapolt ausztriai nyaralás ellenére, mégis sikerült egyet kirándulni Karintiában. Olaszország felé megálltunk két éjszakára, és ha már arra jártunk, túráztunk egy kicsit:-) Az Ossiascher See és környéke természetesen nem csak egy napra, hanem egy-két hétre is elegendő programot kínál, de nekünk most csak erre az ízelítőre jutott időnk.
A tó északi oldaláról felvonóval is elérhető az 1911 m magas Gerlitzen csúcsa, ami mondani sem kell, nyáron túra-, télen síparadicsom.
A tó partjáról kabinos felvonóval megspórolhatjuk a felfelé út nagy részét, 1526 m-re repít a Kanzelbahn (én úgy vagyok ezekkel a felvonókkal, mint a repülővel: félve csodálom - és használom - őket), aki nem bírja a magasságot, ezt az élményt is hagyja ki, (én néha szigorúan csak a gyerekekre és Zolira néztem, se előre, se hátra, se le, se fel:-), de persze ennek megfelelően félelmetesen szép a panoráma is a tóra.
Innen át lehet szállni egy 4 személyes ülőliftre, amivel már a csúcsig lebeghetünk. Ez sokkal barátságosabb, mint a kabinos lift, szerintem, de Lackónak ez nem tetszett, többet nem akar ülő-liftezni, mert abból kilóg a lába:-)
A csúcson pedig rengeteg túralehetőség, sok szép hüttével útközben és az volt az érzésünk, hogy itt folyton történik valami. Megérkezik a felvonóval egy siklóernyős, közben egy másik már hajtogatja az ernyőjét, pár méterrel arrébb a modellrepülősök távirányítanak,  egy Apuka a  sárkányrepülőjét szereli össze miközben biciklisek húznak el mellette, a hütte előtti játszótéren pörögnek a gyerekek és napoznak az Anyukák.
 

Mi pedig miután beazonosítottuk a környező hegycsúcsokat, elindultunk gyalogosan, babakocsisan lefelé, a kabinos felvonóhoz (útközben jót ebédeltünk a Pöllinger hüttében), az ülőliftet kihagytuk, mert ugye abból kilóg a lábunk...

 

Lent pedig a tóparti szállásunkon kicsit vizeztünk, csak hogy még éhesebbek legyünk a vacsorára, amire egy pazar helyen, a hegyoldalban, a Stofflwirt Gasthof-ban került sor. Kitűnő vacsora a kellemesen fárasztó nap után.


Megközelítés
Az Ossiacher See kijáratnál kell lemenni az A2-es autópályáról, és Annenheim, Sattendorf, Bodendorf irányba továbbmenni a felvonóig. A felvonónál nagy, ingyenes parkoló üzemel.
A kabinos felvonóban és az ülőliften is felengedik a babakocsit (akár úgy is, hogy ő egyedül utazik egy  kabinban, vagy az ülőliften, de ott összecsukva). Az út lefelé végig jól járható kisgyereknek és babakocsinak is, akár kiskerekű babakocsinak is. A csúcsról több hosszabb-rövidebb túraútvonal indul, mi a legkönnyebbet választottuk a Pöllinger hüttét érintve a az ülőlift indulásáig (a helyi kis térképen 2-essel, a táblán pedig 4-essel jelölt útvonal).
Térkép: Freytag&Berndt: Wörthersee, Ossiacher See, Faaker See, Keutschacher See 1:35000
A felvonónál ingyenes térkép elvihető.
Szint: 385 m lefelé, a csúcstól a középső állomásig
Időtartam: 55 perc (gyerekkel és ebéddel lényegesen több)
Hogyan: gyalog, babakocsival