2012. február 29., szerda

Honlap ajánló budapesti kirándulásokhoz

Találtam egy nagyon jó oldalt, budapesti kirándulások gyűjteménye - fogyatékkal élőknek. Ami amellett, hogy eszméletlen jó ötlet, a kisgyerekeseknek is nagy segítség, hiszen ahol a kerekesszék elgurul, ott a babakocsi is, illetve egész biztosan nem megerőltető a kisgyerekeknek sem az adott útvonal.
A honlap címe: www.kirandul.hu .

Jó böngészést!!

2012. február 20., hétfő

Svájc, Lugano, Chocolat Alprose csokigyár és múzeum

Hétvégén Svájcban jártunk, Lugano-ban, svájci csokit kóstolni. A svájci-olasz határnál, rögtön gyomorgörcsöt kaptam, amikor megláttam a svájci határőröket. Akkor tudatosult bennem, hogy nem EU-s országba megyünk, nincs nálam útlevél, csak személyi igazolvány, húú, mi lesz, ha ide útlevél kell. Szerencsére csak intettek, hogy mehetünk tovább. Persze, még hazafelé is izgultam, és arra gondoltam, milyen hamar hozzászoktam a jóhoz, hogy mindenféle ellenőrzés nélkül utazgatom, pedig hát nem is olyan régen ez nem volt ilyen természetes. Itthon megnéztem, nem kell útlevél, elég az új típusú személyi igazolvány is. 
Szóval, csokigyár és csokimúzeum. Az olasz-svájci határ közelében lévő Alprose csokigyár hétközben és hétvégén is látogatható. A bejáratnál csokiszökőkúttal indítanak, amiből mindenki kap kóstolót. 

A csokigyárban az üzem is látogatható. A kis gyár üvegfallal körbevett, és fentről-kívülről lehet végignézni a munkafolyamatot. Hétközben működés közben látni őket, hétvégén ugye nincs munka  a gyárban, így csak a pihenő gépeket lehet nézegetni. Így mi is csak a gépeket láttuk és a gyár  melletti kis múzeumban "hozzánéztünk" egy kisfilmet a csokikészítésről. A gyerekeknek így is érdekes volt, hogyan lesz a kakaóbabból táblás csoki. 


Az is kiderül, hogy mi a különbség a fehércsoki, az étcsoki és a tejcsoki között, mármint az összetevőit tekintve.

Nekem pedig a legérdekesebb a pici múzeum csokiautomata gyűjteménye volt. Ha megkérdezik, hogy mióta létezik csokiautomata, biztos nem mondom, hogy az 1800as évek végén már létezett. Pedig igen! És ugyanolyan, mint a mostaniak, ugyanazon az elven működik, csak sokkal szebb:) Itt az 1889. körüli Stollwerck automata a legrégebbi, kicsit utánaolvasva, kiderült, hogy ez is az elsők közül való lehet (Angliában már évtizedekkel hamarabb voltak automaták), mert Németországban Ludwig Stollwerck készíttette el az első csokiautomatát 1887-ben. Gyönyörűek:)
                                          
A múzeum mellett van egy shop, ami nagyobb, mint a múzeum, és az Alprose csokikat lehet megvásárolni, és megkóstolni. Én eddig nem ismertem ezt a csokit, de nagyon finom, a legjobb szerintem az étcsokis marcipános, és a chilis-étcsokis golyócskák:) 


Megközelítés:

                                                                                              View Larger Map

2012. február 14., kedd

Tenerife, Loro Parque

Akinek nincsenek elvi problémái az állatkertekkel, vízi-állatparkokkal, annak a Loro Parque kihagyhatatlan Tenerifén. Mi felnőttként, még Lackóval a pocakban is nagyon élveztük a gyönyörűen megtervezett és karbantartott trópusi kertet, a képeslapszerű kifutókon élő állatokat, és a profi bemutatókat. És most a gyerekek is odavoltak érte. Persze, egyértelműen a bemutatók vitték a pálmát, és ez érthető is. 
Az orca, vagyis a kardszárnyú delfin a leglátványosabb, a delfin csak picit marad el, a fóka nagyon mókás, a papagáj pedig nem olyan okos állat, ahogy Ági jellemezte őket a bemutató után.
A mi családunk legnagyobb élménye a delfin bemutató lett, mert egészen véletlenül Lackó ülhetett a csónakba, amit egy delfin húzott körbe a medencében! Hát, rögtön végigszaladt rajtam, hogy megijed, beleesik, mileszmost, de egy kis visítással megúsztuk, amikor  a delfin lefröcskölte az arcát, egyébként jól bírta:) Kis videó az akcióról:
                                       
Az orca-show a megfelelően hatásvadász kisfilmmel (a nemrégen érkezett Morgan megmentéséről szól a film, ezen azért lehet vitatkozni, hogy neki megmentés-e a fogság), megható képekkel indul, és fokozódik a nagyon jól megválasztott zenékkel és persze a szépséges orca-kal. A parkban  2006 óta élnek a kardszárnyú delfinek, született már itt kis orca is (orca-védő internetes oldal szerint az orca mamának nem szabadott volna teherbe esni...).  Egyébként az orca-k Amerikából, a SeaWorld-től érkeztek, ezt a társaságot is támadják az állatvédők (The Orca Project). 
Nem tudom, hogy a fogságban született állatok mennyire tudnának beilleszkedni a természetes közegükbe, és nem tudom, hogy mennyire érzik jól vagy nem jól magukat az állatkertekben, de a bemutatókon játékos, szép, egészséges állatokat láttunk, és tényleg nagy élmény volt, és csak remélni tudom, hogy a gondozóik is szeretik és nem rabként kezelik őket. 

Az összes tenerifei kép Laca mesterműve

Az állatkertben sok szép állatot láttunk, gyönyörű környezetben. Mint pl. a flamingók, akiket ahogy megláttuk őket, egyszerre mondtuk, hogy de kár, hogy Pesten nem ilyenek. A ritka, fehér bengáli tigris is meseszép, a majmok jópofák. 


A pingvinház is profi, Zoli szerint itt megfordulnak a szerepek, és a pingvinek nézik a látogatókat azon a mozgójárdán, amire csak rá kell lépni és elvisz a pingvinek előtt.
A név kötelez, és a papagájokból is rengeteg féle-fajta látható, de bármilyen szépek is, a többi állat mellett egy picit jelentéktelenek lesznek.


Megközelítés
Tenerife északi részén, Puerto de La Cruz-ban található a park. A városból 20 percenként ingyenes kisvonat indul, és persze vissza is hozza az utasokat. Parkoló a bejárat előtt, véges számú, korán kell érkezni. A belépő elég drága, de szerintem bőven megéri az egész napos programokért. Ha 14 napon belül újra veszünk jegyet, akkor az csak töredéke az eredeti jegy árának. Info: www.loroparque.com

2012. február 7., kedd

Tenerife, Los Gigantes

Tenerifén az első kirándulásnak a delfin és bálnalest választottuk, jó idő volt, nem is volt messze a szállásunktól. Reggeli után beültünk az autókba (most is Zsófiékkal nyaraltunk), beüzemeltük a walkie-talkie-kat, gps-eket és elindultunk Los Gigantes kikötőjéhez.

A kikötő felé sétálva már leszólítottak a hajóutat árusítók, így aztán kérdezősködni sem kellett a hajójáratokról. Gyakorlatilag mindegyik társaság ugyanazokat a kirándulásokat kínálja, csak a hajók mások. Van kétórás és 3-4-5 órás hajókirándulás is, természetesen nálunk egyértelmű a kétórás hajó volt a nyerő, a kicsiket ennél többel nem akartuk untatni. A program mindegyiknél bálnák és delfinek megmutogatása, aztán a Masca-öbölben egy kis pihenés, jó időben fürdőzés, és az ár tartalmaz egy italt és egy tányér ételt. Bennünk volt a kétkedés, hogy marketingfogás csak a delfinek beígérgetése, de úgy döntöttünk, hogy hajókázni akkor is kellemes, ha nem lesznek delfinek. Így aztán felszálltunk az egyetlen hajóra, amelyik még bent állt a kikötőben, merthogy a rövid utakra már minden hajó kifutott 11 óra előtt, azért, hogy legyen idejük még aznap a hosszabb túrákat is megtenni. 
Beszálltunk, nemsokára indultunk is, és legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre megláttuk a delfineket (bálnákkal most nem találkoztunk) a hajó előtt az óceánban! Óriási élmény volt, nem győztünk kiabálni, hogy ott van, ott is egy, ott még egy! Gyönyörűek voltak, és nagyok, és sokan voltak, és megleptek minket:) Aztán elúsztak, és mi elindultunk a part felé, a Masca-öbölbe. 

A Los Gigantes, az óriások sziklái, gyakorlatilag függőleges, 500 méter magas sziklafalak az óceánparton, amik előtt még a nagyobb hajók is igencsak picinek látszanak. A vízről nézve is gyönyörűek, de a faluba autózva az út mellett is vannak kilátók kiépítve.

Ezen a képen meg kell keresni a nem tériszonyos túrázókat!
A Masca-öböl egy kis, védett öböl, ahová egyébként az egyik leglátogatottabb túraútvonal érkezik, Masca hegyi faluból az óceánpartra. A leírások szerint megerőltető az út, de megéri a látvány miatt. És majdnem mindenki a faluból jön le, nem pedig a felfelé útvonalat választja. Így, az öbölből nézve, nem véletlen. Szerveznek ide túrákat úgy, hogy busszal elvisznek Masca faluba, onnan gyalog le, és az öbölből valamelyik delfinnéző hajóval vissza a kikötőbe. Masca az "elfelejtett falu", kb. 150 lakosa van, és a környezete miatt Tenerife Machu Picchu-jának is nevezik. Az igazán érdekes az ide vezető autóút, fantasztikus kanyarokkal,  a végeláthatatlan szerpentin és a nagyon mély szakadékok, és a pazar panoráma (a faluban  négy évvel ezelőtt voltunk, most kimaradt). /Az utolsó három kép a wikimedia-ról van./


Megközelítés

2012. február 2., csütörtök

Olaszország, Lombardia, Piani di Bobbio

Itt az első havunk Milánóban! Már két napja havazik, az autók tetején lévő hó már kb. 15-20 cm. Én kevésbé élvezem, mint a gyerekek, sőt mondhatni ki nem állom, én már tavaszt szeretnék, végülis miért nem esett karácsonykor? Hát nem? De! 
De ha már hó, akkor bepótolok egy bejegyzést, egy korábbi szánkózásról. Kinéztem a hójelentés oldalon, hogy Milánótól másfél órára van megfelelő mennyiségű hó, hát hajrá, menjünk oda, közel van, tutti szánkópályával, neve Piani di Artavaggio. (olasz hójelentés oldala: http://www.skiinfo.it , www.sullaneve.it)
Na, járt utat járatlanért, persze gps-nek fogalma sem volt, merre kell menni, nincs frissítve a szoftver, és amikor meg már örültünk, hogy rátalál az útra, akkor szerinte a katasztrofális földút az egy jelölt út, menjünk arra. Szidtam magam, hogy nincs rendes térkép nálam, és nem is néztem meg rendesen otthon a térképet, földutat elfelejtettük, és mint minden normális ember, akinek nincs gps-e, néztük a táblákat és megkérdeztünk egy embert. Na, így sikerült is odatalálni a kiszemelt hegyhez két és félórás autózás után, aholis kedves felvonókezelő ember mondta, hogy a felvonó üzemel, de itt nincs hó, menjünk a szomszéd faluba, ott van. Köszi. Átmentünk, és ott tényleg volt hó, de csak fent, a völgyben nyoma sem volt, az újabb hely neve Piani di Bobbio.
Nagyon jó szánkópálya van itt is, közvetlenül a felvonó végállomásánál (1700 m), két mozgószőnyeggel, ez nagyobb gyerekeknek is tutti pálya. A pálya mellett van kölcsönző is, étterem is, és persze sípályák is (1950 m).



Megközelítés:
Barzio faluban ki van táblázva a felvonó (funivia), ahol egy nagy parkoló is van. A szánkózás 5eur/nap.