2012. május 30., szerda

Ajánló: Olaszország, Velence és környéke (nem csak) gyerekekkel 2.

Tematikus parkok közül is sokféle van errefelé, mint pl. a Gulliverlandia, ami vidámpark, akvárium és dínószaurusz-bemutató egyben, vagy a csak este, illetve inkább éjjel nyitva tartó New Jesolandia (20-24-ig van nyitva, hétvégén 20-02-ig). Vízividámparkot is találhatunk, ha a tenger már unalmas,

2012. május 29., kedd

Ajánló: Olaszország, Velence és környéke (nem csak) gyerekkel 1.

Az újságosnál mindig megveszem a Bell'Italia című utazási magazin aktuális számát, és májusban a címlapon velencei hétvégét ajánlottak, gyönyörű képekkel. Ahogy elolvastam, ültem a gép elé és rögtön kezdtem tervezgetni a kiruccanásunkat, infókat gyűjtöttem barátnőmtől,

2012. május 23., szerda

Ajánló: Erdőben tekergünk mesetérképpel

Bailavidrum. Ők szervezik ezeket a gyerekeknek (is) szóló kirándulás-élményt, ahol a gyerkőcök gyönyörűen rajzolt térkép segítségével járják az erdőt, élik meg a mesét, találkoznak a mese szereplőivel. Kedvcsinálónak, a legutolsó alkalom meghívója itt .

És itt egy igazi mesetérkép. Gyönyörű.

Minden alkalomra kaptunk már meghívót, és mindig reménykedem, hogy pont otthon leszünk egyszer, amikor mesetérképpel tekereghetnénk az erdőben, és írhatok róla! Nagyon-nagyon jó ötlet, és ahogy Fittkid-élménybeszámolójából látszik, a gyerekek is nagyon élvezik!

A szervezők Facebook oldala, ahol a következő időpontok megtudhatók: ITT.

Olaszország, Puglia, Valle d'Itria, a trullók földje 2.

A trullók földjén még két kisvárost néztünk meg közelebbről, Locorotondo-t és Martina Franca-t. 
Locorotondo-ba délután érkeztünk, könnyen találtunk parkolóhelyet az óváros szélén, és besétáltunk "várost-nézni". Hasonlóan Ostunihoz, a dombra épült Locorotondo-t is a fehérre meszelt házak teszik különlegessé, nagyon hangulatos utcácskákkal. Itt nagyon kevés turistával találkoztunk,

2012. május 14., hétfő

Olaszország, Puglia, Valle d'Itria, a trullók földje 1.

Hajnal fél ötkor indultunk, előttünk majdnem ezer km, közel 12 óra utazás. Nagyon ügyesek voltunk, gyerekek aludtak, 550 km után ébredtek, ekkor megálltunk, pihenés, reggeli, szaladgálás, aztán továbbindultunk. A cél előtt kb. 50 perccel újabb megálló, séta a tengerparton, gyerekek fárasztása, aztán megérkeztünk a szállásunkra, Alberobello mellett, olajfák között, szűk utakon keresztül, gyönyörű helyen, a meseszerű trulló-ba. A szállásunk neve Michele nagypapa trullója (I trulli del nonno Michele), ez már a modern trullók műfaja, úszómedencével, hibátlan ízléssel berendezve, megépítve, de ragaszkodva a hagyományokhoz, és házi extra-szűz olívaolajjal fogadva a háziasszonytól. 

Puglia jellemző építkezési módja a trulló, ez a kúpos tetejű házacska, amit eredetileg habarcs nélkül építettek, azért, hogy gyorsan le lehessen bontani, és azt mondani az adószedőknek, nem is volt itt ház, ami után a grófnak (II. Giangirolamo di Acquaviva gróf) adót kellene fizetnie (1600-as évek). A grófot egyik irigye feljelentette, a grófot lecsukták adóelkerülésért, de a trullók megmaradtak. 1996-ban az UNESCO világörökség része lett Alberobello majd másfél-ezer trullója.

Trulló templom
 Ma nagy részükben nem laknak, de használják őket, üzletek, apartmanok részére, és Puglia Valle d'Itria (Murgia fennsík része, egyébként az egész fennsík bámulatosan szép) részén a mai építésű házaknál is teljesen mindennapos a kúpos tető, nagyon érdekes, és nagyon jópofa, ahogy autózik az ember, mindenhol trullók vannak. Az SS172-es utat Strada dei trulli-nak nevezik, merthogy a trullók között kanyarog. Erről az útról is sok trullót látni, de nekünk jobban tetszett az alsóbbrendű utakon, az alacsony kőkerítésekkel körbekerített olívaültetvények között autózva rácsodálkozni egy-egy gyönyörű házra és a tájra.

A Valle d'Itria leglátogatottabb városai, Alberobello, Martina Franca, Locorotondo és Ostuni. 
Alberobello volt a legzsúfoltabb, rengetegen voltak, abszolút turista hely. Következő város a turisták száma szerint Ostuni, a fehér város (La Citta Bianca). A nevét fehérre meszelt házairól kapta, vakítanak a napfényben, nagyon szép, tényleg. A többi városkát is látva, mi arra jutottunk, hogy a fehér város elnevezést valószínűleg sorsolással nyerhette el, merthogy az összes többi városka is fehérre meszelt és gyönyörű. (A blog képei között lesz sok, amit az internetről töltöttem le, mert nagy szétszórtságomban elvesztettem a fényképezőgépet - feltettem a gépet a kocsi tetejére, ne mondjatok semmit -, persze a sok képpel...)
Ostuni
Ostuni, a házak között
Katedrális
 A többi városka folyt.köv.

Megközelítés: Alberobello-ban a "Zona dei trulli" táblát kell követni, ez elvisz a parkolókhoz, ami fizetős, és mivel sokan vannak mindig, ezért 9-22:00-ig fizetős, ellenőrzik is, nem érdemes bliccelni. Az óváros  (Rione Monti, babakocsival is lehet közlekedni) körül több helyen is van parkoló, de már április végén alig találtunk helyet.  Mi pl. a zöld nyílnál parkoltunk:
Ostuni-ban is az óváros szélén van a parkoló, gyakorlatilag körbe a városfalnál, onnan csak gyalogosan tovább. Babakocsi is elméletileg, de akkor a lépcsős utcák kimaradnak. Mi ezen a helyen (zöld nyíl) parkoltunk, ami elvileg fizetős, de egyetlen automata sem működött, a szokással ellentétben a bárban sem lehetett parkolójegyet venni, így ez ingyenes lett (ez a "néha működik, néha nem" simán belefér az olaszoknál:-).
Térkép: