Az egyik leghangulatosabb kisváros, amit Olaszországban eddig láttam, annak ellenére, hogy elég ködös, nyálas idő volt és szinte kihaltak az utcák. A gyerekeknek is nagyon tetszett ez a kis kirándulás, minden egyben volt: hógolyózás, kacsák, rohangálás, karácsonyi díszben lévő városka, kis sziget, hajók, kikötő és még a Mikulással is találkoztunk.
Nekünk felnőtteknek pedig tetszett a mesés kilátás a templomtól, a hófödte pálmafák, a romantikus belváros, és a jó kaja az étteremben, a szép díszletek között parkoló Porsche,
a filmbe illő kis tér a karácsonyfával, az ablakból integető papír-pápa, a középkori épületek.
a filmbe illő kis tér a karácsonyfával, az ablakból integető papír-pápa, a középkori épületek.
A Lago d’Orta az észak-olasz tóvidék külföldi turistáktól kevésbé látogatott tava, a Lago Maggiore-tól nyugatra. Orta San Giulio a tó névadó települése. A Szent hegy Piemont és Lombardia szent hegyeinek az egyike, a tetején álló kápolna az UNESCO világörökség része.
A parkolóból elsétáltunk a szűk utcácskákon a főtérig, ebédeltünk a tóparti étteremben, aztán felmentünk a lépcsőkön a kis templomhoz, és innen már a felső utcákon sétáltunk vissza a parkolóhoz.
Itt fotóztuk a pálmafát a hóval, és az idény-gyümölcsfát a cachi-t (ejtsd: káki:-), amit már kóstoltunk mi is. A családban megoszlanak a vélemények, 50-50%, hogy finom vagy sem:-)
A kisváros szerepel a legszebb olasz kisvárosok listáján is, okkal. A szemközti pici szigetre a kikötőből csónakkal át lehet hajózni, most ehhez túl hideg volt, majd nyáron pótoljuk. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy nyáron, napsütésben milyen lehet ez a tündéri kisváros.
Megközelítés: Milánótól autóval kb. másfél óra, 85 km. Az A8-on Malpensa irányába, aztán Gallarate után Lago Maggiore, majd Lago d’Orta irányába. Az út délről éri el a Lago d’Orta-t (SS229).
Egy nagy parkoló van a városka szélén (zöld nyíl a térképen), és van nyilvános mosdó is a központ felé vezető út mellett (igazából alatt, mert le kell menni lépcsőn a mosdókhoz). Innen rövid séta a városközpont.
