A két hét alatt a Dolomitok két nagyon szép völgyében túráztunk, Val Gardena-ban és Alta Badia-ban. A két völgy a Sella Group két oldalán található, és csak überjelzőkkel lehet illetni.
A túrák kiválasztásához jó ötleteket adott a „Bergwandern mit Kindern in den Dolomiten” c. német kiadású könyv, amit az Amazon-ról rendeltem, itthon nem találkoztam sajnos ilyen témájú kiadvánnyal. Ezen kívül nagyon hasznosak voltak a helyi túristainformációnál fellelhető kiadványok, több túraútvonalat az alapján válsztottunk.
Val Gardena gyönyörű fekvésű völgy, benne három település St. Ulrich, St. Christina és Wolkenstein. Mind a három település nagyon szép, ha választani kell, nekünk mégis Wolkenstein tetszett a legjobban. Nem túl nagy, de nem is kicsi, lehet sétálgatni, vannak kis üzletek is, van sok étterem, cukrászda, és sok túraútvonal is indul a faluból (ez egyébként a másik két településre is igaz). St. Ulrich sokkal nagyobb, városiasabb, St. Christina pedig túl kicsi. Mivel azonban mindhárom település nagyon közel van egymáshoz, akár esténként is át lehet autózni vagy buszozni egyik faluból a másikba. Szóval, ez alatt a nyaralás alatt szerelembe estünk a Dolomitokkal, és a nagy szerelem Val Gardena lett!!
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Balatonon az 5millió vendégéjszakának már nagyon örülnek, itt ez a kis falu, Wolkenstein, a maga kb. 3000 lakójával produkál évente 1millió vendégéjszakát!!!! Számomra elképesztő! Viszont látva a helyet, nem meglepő.
Alta Badia a Sella Group másik oldala, Wolkensteintől kb. 45 perc autóval. A völgyben 6 falu van (Corvara, Colfosco, La Villa, San Cassiano, Badia, La Val), szerintünk kevesebb a turista, mint Val Gardenaban, és ez az árakon is látszik, ez a völgy 10-20%-kal olcsóbb, mint a hegy túloldala. Igaz az is, hogy Val Gardena szerintünk szebb, nem is tudom, hogy lehet-e egyáltalán azt a völgyet überelni!
Mi La Villa-ban aludtunk, egy kedves apartmanban, a Garni Lasteis-ben. Ez egy kis falu, gyakorlatilag a fű sem nő, nagy nyugalom van, és innen is sok túristaútvonal indul. A falu annak ellenére, hogy kicsi, idén decemberben sí világbajnokságot rendez! A falu akkor adja ki igazán a szépségét, ha kimegyünk a faluból, fel a környező hegyoldalakra… onnan gyönyörű az egész völgy, és megértjük, miért választották a Dolomitok legromantikusabb völgyének.
A völgy központja Corvara, már sokkal felkapottabb, talán a fekvése is szebb, mint La Villának. De a völgyön belül itt sincsenek távolságok, bármelyik település pár perc alatt elérhető autóval.
Gyerekbarát: Értelmét veszti a gyermekbarát címke használata, mert mindegyik étterem, hütte és szállás az. Ez itt természetes. Gyakorlatilag nem voltunk olyan nagyobb hüttében, ahol ne lett volna játszótér és gyerekmenü, a mosdóban pedig pelenkázó. A Vallongia hüttében még paszírozott zöldségleves is van az étlapon, nagyon finom, csak miénk gyerek nem ette meg, mert elvonta figyelmét a csúszda és a homokozó. Maga a völgy is gyerekbarát, Wolkensteinben legalább 4 szuper játszótér van, de a többi falu sem szűkölködik bennük. Van napi gyerekmegőrzés, aki igényli, már az egészen kicsiknek is. Reggel leadják a szülők a gyerkőcöt és délután érte mennek, a gyerekeket pedig szórakoztatják különféle programokkal, ez persze olasz, német és angol nyelven.
Ami a túráinkat meghatározta a gyerkőc kora miatt:
– ha felvonóztunk, akkor csak kabinos felvonót használtunk,
– megpróbáltuk tartania max. 4-4,5 óra hosszúságú túrákat,
– nem mentünk olyan túraútvonalon, amelyik kitett szakaszt érint,
– hüttét mondig útba ejtetünk, hogy tudjon a gyerkőc mozogni egy kicsit, és nem utolsósorban azért, hogy jókat együnk:-)
Idősebb gyerekekkel ezernyi túra közül lehet választani mind Val Gardena-ban, mind Alta Badia-ban, mert az ülőliftet is tudják használni és hosszabb túrára is lehet velük menni. A kisiskolás korúak pedig biztosan élvezik a sziklákon való átkelést, a veszélytelenebb, biztosított utakat, amik kicsit kitettebbek, de még biztonságosan járhatóak.
A túrákon kisgyerkőc Vaude Jolly Light hátihordozóban utazott, Apa hátán (korábban kipróbáltuk az Ergo babyt, de abban utált háton lenni, mert nem látott ki és összeizzadta magát, viszont remekül aludt benne), pöpec, profi hordozó, úgy működik, mint egy műszer, csak egyvalamit nem tud: kényelmes alvást biztosítani a gyerkőcnek. Amíg nem alszik semmi baj, élvezi nagyon, imád benne lenni, és igazából alváskor sem neki vannak problémái, hanem nekem, mert látom, hogy lóg a feje. Úgyhogy amíg nem fejleszt a Vaude vagy vmelyik másik gyártó egy profi fejtámlát, vagy nyaktámlát, vagy bármit, ami megtartja a gyerkőc fejét, addig én barkácsmegoldásként a polárommal kitámasztom vele, amikor elalszik (45 perceket aludt). Jobb híján marad ez a változat és a bosszankodás, hogy ennyi pénzért igazán gondolhatnának erre is.
És akkor következzenek a túraleírások….