Az újságosnál mindig megveszem a Bell’Italia című utazási magazin aktuális számát, és májusban a címlapon velencei hétvégét ajánlottak, gyönyörű képekkel. Ahogy elolvastam, ültem a gép elé és rögtön kezdtem tervezgetni a kiruccanásunkat, infókat gyűjtöttem barátnőmtől,
és mivel érkezett kérdés ugyanebben a témában, így inkább írok egy bejegyzést (csakis ajánlóként, mert személyes tapasztalatom még nincs), hátha érdekes lehet többeknek még a nyári tervezgetéshez. Kettő lett belőle, elnézést, de annyi minden van arrafelé.-)

Mit is lehet csinálni kisgyerekkel Velencében és környékén?

A velencei városnézést a kötelező elemekkel nem kell külön kiemelni, ameddig gyerkőc bírja, hajrá. Szerintem, ha eltekintünk a templom és múzeum hadjárattól (az valószínűleg gyerek nélkül élvezhetőbb), ez a város már egyáltalán azzal, hogy a vízen van, érdekes a kölyköknek. Alaphelyzetben a hajózás, gondolázás, vaporettózás általában bejön a gyerekeknek, fagyival kiegészítve, netán galambot kergetve, el is telt a nap. Amire figyelni kell, hogy a város egyáltalán nem babakocsi barát, hacsak nem fogja fel Apuka vagy Anyuka edzésnek a sétát, ugyanis a hidakról föl-le, muszáj emelgetni. De, ha megyünk (nemsokára) ezt a részt majd frissítem, mert állítólag a hidakat kerekesszékesek részére járhatóvá tették, meglátjuk. A másik, hogy sok helyen nincs a járda és a csatorna között semmi korlát, figyelni kell, nehogy gyerek beleszaladjon.
Ami aztán még érdekes lehet, az a mindennapi élet furcsaságai, mint például a tűzoltók, mentősök, rendőrök (van helyi, van állami, van csendőrség, van vámos, van lagúna, van vízimotoros, tisztára, mint Gombóc Artúrnál a csoki), szemetesek, áruszállítók, akik csónakkal járnak, Lackót ismerve már emiatt látni kell a várost.
Ha már a történelmi várost bejártuk, akkor jöhetnek a szigetek

Íme a térkép, a jobb áttekinthetőség miatt:

Murano

Murano az üveggyártásáról híres, az üvegfúvó mesterek a turisták előtt dolgoznak, minden kíváncsi gyerekszem nagy örömére. És ahogy láttam a képeken, a turisztok is fújhatnak, ha akarnak:-) Emiatt ugye az embertömeg is jelentős, de kevésbé, mint a Szent Márk téren.
Ha unjuk a rengeteg embert, távolodjunk el a turista-résztől és inkább sétáljunk a szigeten, sok a szép palota, van világítótorony (Faro) 1912-ből, van templom a 12. századból (Basilica Santa Maria e Donato) és a 15. századból (San Pietro Martire), és van óratorony (Campo Santo Stefano) a 19. századból, és persze az Üvegmúzeum.

A sziget vaporettóval elérhető Velencéből, kb. 10 perces út.


Burano

Ez az a sziget, ami miatt az egész bejegyzés elkészült:-) Gyönyörű, színes házak, viszonylag kevés turista, látnom kell! A sziget a színes házain kívül a csipkegyártásáról híres. Itt is érvényes, hogy el a turistáktól, be a házak közé a mellékutcákba! A szigetről egy fahídon lehet átsétálni a szomszéd Mazzorbora.
Burano Velencéből, kb. 40 perc hajóút a Fondamente Nuove kikötőből. Először megáll Mazzorbo-n, innen át is sétálhatunk Buranora.


Torcello
Torcello ma szinte teljesen néptelen, régen az egyik legjelentősebb sziget volt. Már a római korban is lakott volt, de az egykori templomokból mára csak egy négy épületből álló templomegyüttes maradt fent. Itt található Attila trónja, egy kőszék, ami igazából nem is Attiláé.

Burano-ról hajóval pár perc alatt elérhető.


San’t Erasmo

A másik kedvencem, ezt sem fogjuk kihagyni. Ez a sziget egyáltalán nem a turistákról szól, itt a mezőgazdaság a lényeg, itt termelik meg a velencei zöldségeseknél kapható árukat.
Az első vaporetto állomásnál kiszállva kis sétával elérhető a Torre Massimiliana, az Osztrák-Magyar monarchia idejéből származó, felújított őrtorony. A torony majdnem a tengernél van, kicsit kell sétálni csak a strandig, ahol a gyerekek rohangálhatnak. 
És ami miatt nem hagynám ki, az a biciklizés. Lehet kölcsönözni bicajt és körbetekerni a szigetet. A kölcsönzés itt: Il Lato azzuro. Utánfutójuk nincs, de gyerekülésük igen. Érdemes előre foglalni. Ha minden igaz, 11 km a táv, az még akár babakocsival is abszolválható, ha alszik a gyerkőc rendesen:)

A sziget szintén a Fondamente Nuove kikötőből induló vaporettóval érhető el.



San Michele, a temetősziget

A szigeten található Velence temetője, 1807 óta. Nem biztos, hogy gyerekekkel érdemes kiszállni és megnézni, de  mindenképpen érdemes tudni róla. Ez a leírás a wikipediaról kicsit hátborzongató: „A temető céljára kijelölt San Michele sziget azonban alig egy évszázad alatt betelt – jelenleg már csak a védett vagy nevezetes sírhelyek élveznek háborítatlanságot. Az egyszerű polgárokat 10 év letelte után kihantolják és a csontokat közös sírgödörben tárolják, hogy helyet teremtsenek az új temetésekhez. A temetőt munkaidőn kívül érdemes felkeresni, mivel a kihantolás során munkagépekkel is dolgoznak, ami felkavaró látvány.”

A Murano felé közlekedő vaporettonak van itt is megállója.


Lido di Venezia

Velencétől délre található sziget (nem összetévesztendő Lido di Jesolo-val), a Velencei Filmfesztivál helyszíne. Elegáns szállodák, állítólag nincs tömeg a strandon, és ez is remek bicajos hely. Itt találtam is bicajkölcsönzőt, ITT és ITT. Jó leírás a bicajozásról a szigeten pedig olaszul ITT és ITT és ITT.
Az északi részen az elegáns szállodák magánstrandjai vannak, délen Malamocco és Alberoni a szabad-strandos helyek. Bővebb leírás a strandokról ITT.
A sziget Velencéből érhető el, vaporettoval vagy komppal.



Pellestrina
A Velencétől és Lido di Venezia-tól délre fekvő 11 km hosszú, nagyon keskeny sziget egyik oldala a tenger, másik oldala a lagúna. Halászok lakta sziget, és szintén ajánlott a biciklizés. A strandokon meg lehet pihenni, a kávézókban, éttermekben feltöltődni, és ha nem főszezonban megyünk, talán nincs sok turista. A szigeten végighúzódik az isztriai márványból 1744 und 1782 között épült gát, a Murazzi.

Lido di Venezia-ról indul a komp, amin a bicikliket is át lehet hozni. 



Folyt.köv.

Author

Write A Comment