9. nap Dambulla-Kandy
Reggeli után jött értünk a sofőrünk, és elindultunk következő úti célunk, Kandy felé. Útközben megálltunk Dambulla városában, ahol újabb UNESCO világörökséget, egy barlang templom-együttest néztünk meg.
Ikonikus jelképe Sri Lankának, öt külön barlang van a szikla oldalában, kb. 150 buddha szobor és festmény található itt. Itt is sok lépcső visz fel a barlangokhoz, és itt is sok a majom. Itt lakott Valagamba király i.e. 1. században, mert elüldözték Anuradhapurából. Amikor visszanyerte a
trónját, templommá alakította a barlangokat, amit azóta is folyamatosan használnak. Belépés cipő nélkül, a cipőt vagy a táskánkba, vagy a cipőmegőrzőbe kell beadni.
Dambulla után, mielőtt még Kandy-be értünk, bementünk egy fűszerkertbe. Rengeteg fűszerkert van ezen a környéken, oda mentünk, ahova a sofőrünk ajánlotta. Egyébként óriási turistaforgalom van ezeken a helyeken, futószalagon mutatnak meg mindent, aztán persze lehet vásárolni is. Érdekes volt, mert sok fűszert még nem láttam eredetiben.
A legjobb az volt, amikor a fahéjat mutatták, miből lesz az a kis faforgács szerű a fűszeresüvegben. Itt a videó:
 |
| A fal és a kapu |
Húúú, hát ez az igazi város volt tényleg. A környék európai szemmel szörnyű, a ház pedig európai szemmel is tökéletes. Kipakoltunk, aztán elmentünk enni és szétnézni a városban. Sokan lelkesedtek Kandy-ért a fórumokon, hogy mennyire hangulatos, mennyire jó hely. Több nap után sem értettük, hogy mi lehetett a lelkesedésük oka, nekünk nem jött be egyáltalán. Szerintem a kötelezők megtekintése után nem érdemes itt lenni egy percet sem. De ízlések…
Este megérkezett a Húgom is, volt öröm, két napig együtt voltunk.
10. nap Kandy: Peradeniya botanikus kert, Szent fog temploma, krikett meccs
Délelőtt elmentünk a Peradeniya botanikus kertbe, sétáltunk egyet. Ez a program nyugodtan kihagyható, de mi lazulni akartunk. Persze azért ez is érdekes volt, ennyi denevért még egy rakáson életemben nem láttam, gyerekeket alig lehetett onnan elimádkozni, nézegették és hallgatták őket. A fákból ez a pálmasor mindent visz, és a kolbász fa pedig pont eléggé rusnya:-) Julcsi és Lackó pedig pont az ellenkezője, lépni nem tudtunk, mindig megállították őket lefényképezni:-)
Délután pedig újabb UNESCO világörökség volt a cél, Kandy belvárosában, a Szent fog temploma. Itt található Sri Lanka legfontosabb buddhista relikviája, Buddha egy foga. A fogat ténylegesen nem lehet látni, az egyik teremben, aranyból készült sztupa alakú dobozban van. Nagyon népszerű zarándokhely a helyiek körében, amikor mi voltunk, akkor is rengetegen voltak, nagyon hangulatos volt.
Este hatkor levezetésnek elmentünk egy krikett meccsre ( kb. 13 km a várostól, tuk-tukkal vagy busszal érdemes menni). Sri Lankán mindenki és mindenhol krikettezik, ennek megfelelően a világranglista elején is vannak. Éppen az English Lion játszott Kandy-ben, úgyhogy nem hagyhattuk ki. Egyik lány ismerősöm mondta, hogy felesleges kimenni, ilyen unalmas játék nincs még egy, de nekünk beszélhetett. Rajtunk kívül még kb. 10 ember ült a lelátókon, de ők legalább értették, amit láttak:-) Mi nem értettünk egy mukkot sem az egészből, de megettük a kis kajánkat, próbáltuk kitalálni, hogy ki melyik csapatba tartozik, és jól elszórakoztunk a napsütésben. Akkor villanyozódtunk fel igazán, amikor észrevettük, hogy az eredményjelző táblán a számokat élő emberek változtatják, nem pedig elektronikus a kijelző.
11. nap Kandy-Millenium elefánt árvaház
Sri Lankán minden turistacsoportot elviszik valamelyik elefánt árvaházba. A legfelkapottabb a Kandytől nem messze lévő Pinnawala. Itt kb. 80 elefánt él, akik vagy betegek vagy sebesültek vagy elhagyta a gazdájuk. Bébik és idősebbek vegyesen. Ma már inkább turista attrakció, mint árvaház. Az etetés és a fürdetés a fő attrakció. Kétszer egy nap etetik őket, ezt lehet nézni. A bébiket cumisüvegből tejjel. Aztán mennek fürdeni a folyóba, ezt is lehet nézni. És persze lehet elefántolni is, és kézből gyümölccsel etetni őket. Ezekért persze fizetni kell. Mindeközben az elefántok lábán lánc, és elefántonként egy mahut (elefánt-idomár, gondozó) egy kampós vasbottal felügyeli az eseményeket. Igazi turistagyár. A Lonely szerint a Pinnawala mellett lévő Millenium kevésbé gázos, itt igazán az elefántokért dolgoznak, önkénteseket is várnak. Itt nyugdíjas elefántok és a gonosz gazdáiktól megmentett elefántok voltak. Emiatt ide mentünk. Kár volt. A gyerekek féltek az elefántoktól, lehangoló volt itt is a lánc az állatok lábán, és a sok idióta turista, ahogy ülnek az elefántokon, és majd befosnak, de az ipaddel fotózkodnak azért. Kigyúrt kelet-európai férfiak félmeztelen fürdetik az elefántot, miközben ezt a harmadik társuk videózza. Mindig elképzelem, mit gondolhat az elefánt…és persze a szingaléz mahut. Aki viszont elefántolni szeretne az ide jöjjön, mert itt az elefántolás elefántbarát módon történik, szőrén ülik meg az elefántot, nem pedig vaskosárban.
Vettünk persze gyümölcskosarat, megetetni az elefántot, ha már ott voltunk. Gyerekek továbbra is féltek, Húgom kezéből kapkodta ki fél pillanat alatt az elefánt a cuccost.
Ez teljesen kihagyható program, aki megy nemzeti parkba, felesleges ide bejönni, fogalmam sincs, miért mentünk mi is egyáltalán. Ami viszont kihagyhatatlan és mégis nagyon örültünk, hogy eljöttünk, az az elefántkaka-papírgyár.
Igen, az elefánt kakájából papírt készítenek! Az árvaház mellett van a gyár. Kis manufaktúra, igazi gyöngyszem. A főnök bácsi kalauzol végig a gyáracskán, dolgozó lányok mosolyognak a gyerekekre, mi ámulunk-bámulunk, és a végén a kis boltocskában aranyárban veszünk füzeteket. Valamiért volt olaszul egy pici könyvecske az egész gyártásról, kifejezetten gyerekeknek szóló, meg is vettük, hogy Lackó bevigye az oviba. Be is vitte, volt ott is álmélkodás.
A Millenium elefántjainak kakájából készül itt minden. Az elefántok rengeteget esznek, és napi 16-szor kakilnak. Van alapanyag bőven. A fiatal elefánt jól rág, ezért az ő kakája kevésbé rostos, vékonyabb papírt lehet belőle készíteni, ellenben a fogatlan, idősebb elefántokkal, az ő kakájukból vastagabb papír lesz. És az sem mindegy, hogy mit esznek, mert a kaka színétől függ a papír színe is. Persze, a nagyon színeseket természetes színezéssel állítják elő.
Nagyon élveztük a látogatást, a bácsi óriási arc, az egész egy élmény volt!
Folyt.köv.
