Az idei év milánói attrakciója természetesen az Expo volt. Illetve még az október 31-ig. Most már senki ne induljon el, kibírhatatlan tömeg van, volt amikor 200ezer ember volt kint egy nap. Egy pavilonhoz akár 4 órát is kell sorban állni. Voltunk júniusban, amikor eszméletlen jó volt kint és kimentünk múlt szombaton újra, de ez a tömeg miatt élvezhetetlen volt már. A nagy pavilonokba esélytelen volt a bejutás, egy szendvicsért 40 percet kellett sorban állni egy eldugott helyen.
Előzetesen én felderítettem a terepet, kimentem nélkülük, jó sok pavilont sikerült megnéznem. Összeállt a kép, mi érdekelheti őket. Amit nem sikerült felmérnem, hogy mennyire fogják bírni. Azt gondoltuk az apjukkal, hogy kb. 5 óra alatt elfáradnak. Ez nem jött be, 12-re értem ki velük és 22:30-ra értünk haza. A lakásunk és az Expo közötti távolság 30 perc. Óriási élmény volt nekik, nagyon jól érezték magukat és napokkal később is téma volt, hogy mi mindent csináltak, mi mindent láttak.
A népszerű pavilonokba nagyon sokat kell sorban állni. Ami könnyítő körülmény, ha babakocsival megy az ember, és 3 év alatti a gyerkőc. Ebben az esetben beengedik soron kívül. Vagy akkor, ha jó fej a staff, és előre enged. Nem mindig jófej. A gyerekeim 7 és 4,5 évesek, babakocsi nélkül voltunk, így inkább azok a pavilonok jöttek szóba, ahol nem volt túl nagy sor. Illetve azok a programok, amik nem a pavilonokhoz kötődtek.
Az első dolgunk az Expo útlevél beszerzése volt. A bejárat után egy kis standon lehet megvásárolni, vagy az OVS boltban is, az expos merchandising paradicsomban.
Az útlevélbe minden pavilonban, de még az Intesa bankfiókban is lehet pecsétet kérni, úgy, mint ha igazi útlevél lenne. Az útlevél ára 5 euro, de az egész napra jó szórakozás, gyerekek imádták.
Első utunk a cseh pavilonhoz vezetett, itt le is ragadtunk egy ideig. A kép magáért beszél, a Pilsner Urquell-es úszógumik és a spriccelő madár, teljes strand feeling. A váltás ruha nálam volt, felkészülten érkeztünk.
Strandolás, napozás és átöltözés után továbbindultunk. A belgáknál ettünk egy nagy adag sült krumplit, aztán bementünk a dél-koreai pavilonba. Itt rögtön egy kis falfirkálási lehetőség, a kedvenc étel nevét lehet megörökíteni a lépcsőknél.
Bent pedig megfelelően mozgalmas attrakció volt, az első pavilonlátogatás teljes siker volt.
Benéztünk Kambodzsába, a bangladesi pavilonnál megnéztük, hogyan nő a rizs és hol termelik belőle legtöbbet. Az első kép júniusban készült, a második a múlt szombaton.
Kis fotózkodás után bementünk a maláj pavilonba.
Kihagytuk az első részt, és oldalt felmentünk az esőerdőkhöz. Nagyon jópofa, kár, hogy műanyag minden, de érthető, nem megfelelő a klíma. Illetve, nem tudhatták, hogy ezen a nyáron éppen megfelelő lenne…
A pavilonban megnéztük, milyen egy esőerdő, milyen egy kaucsukfa és hogyan folyik belőle a gumi. Van egy kis prezentáció az olajpálma termesztés igazáról (ez inkább a szülőknek érdekes), és sok érdekesség a maláj gyümölcsökről, növényekről. Szórakoztak kicsit egy képernyő előtt a pavilon 3D-s épületével, és amikor kijöttünk a pavilonból, pont nem volt főzőbemutató. Így megnéztük az image filmet Malajziáról, pihentünk egyet.
Átszaladtunk a
belorusz pavilonon, megnéztük az aranyos szalmabábukat, az óriási kereket (Wheel of life).
Aztán elmentünk
Thaiföldre. Itt álltunk a legtöbbet sorba, kb. 15 percet, sokkal többet nem nagyon bírtak volna.
Ez az egyik legprofibb pavilon (a honlapjuk is jó), ezt tudtam, hogy szeretni fogják. A thai pavilon nagyon mozgalmas, először egy
gyönyörű filmmel indítanak, ami több pavilonhoz hasonlóan körpanorámás óriási felületre van vetítve (nem tudom, hogyan mondják ezt szakszerűen), és nagyon megindító. A film a thai mezőgazdaságot mutatja be, rizstermesztést, halászatot, az úszó piacot, a mindennapjaikat. Gyönyörűek a képek. Ahogy várják a száraz évszak végén a megváltó esőt, hát az igazán érzelmes. Gyerekeknek is egyik kedvence lett.
A második teremben a thai konyháról van egy szuper vetítés, a harmadik teremben pedig egy újabb film. Ez egy kicsit meglepő, arról szól, hogy a király mennyi projektet hozott létre a thai mezőgazdaság érdekében. A király ültet, a király locsol, a király megnézi ahogy ültetnek, a király esőben is dolgozik a népért, a király négy ezer valamennyi projektet vezényelt le. Érdekes propaganda film, de hát a thaiok szeretik a királyukat és igazából az expo témájához kapcsolódik abszolút.
 |
| Forrás: thai pavilon honlapja |
Innen elsétáltunk a
Children parkba. Itt több kis állomás van kialakítva, szintén az expo témájához kapcsolódó tematikával. Minden kis állomáson animátorok segítenek az eligazodásban. Az első állomás az orrot teszi próbára. Be kell állni egy nagy harangalakú vmi alá, ami leereszkedik a fejünk fölé, és közben egy illatot érzünk. Ha felemelkedett a fejünkről a harang, akkor a mellette lévő kis növényes üvegházban kell szagolgatni a fűszernövényeket és összepárosítani a harangban szaglászott illattal. Ha ügyesek voltunk, és a megfelelő növénynél nyomtuk meg a gombot, akkor taps, ha nem, akkor sajnálkozós hang a jutalmunk.
 |
| Forrás: www.expo2015.org |
A következő feladat az esővíz begyűjtése, és újrafelhasználása a locsoláshoz. Tölcséreket kaptak, és ezekkel kellett a véletlenszerűen eső vízcseppeket összegyűjteni, majd beleöntötték egy tartályba, és abból locsolták, vízpermetezték a kiültetett virágokat.
 |
| Forrás: www.expo2015.org |
A következő attrakció egy kis interaktivitás volt. Fák lettek a gyerekek. Szemben álltak a fallal, és ahogy a kezüket mozgatták, a fának ágai nőttek, és ahogyan mozgatták a kezüket, törzsüket, úgy hajlongott a fa, lengedeztek az ágai. Itt is elszórakoztunk egy jó ideig.
A legizgibb a gyerekeknek a biciklizés és a horgászás volt. A biciklizés rendhagyó volt, ugyanis egy kis fizika volt a dologban. Minél gyorsabban tekertek a bicajjal, annál magasabbra lövellt az előttük lévő vízsugár. Minden méretben volt kerékpár, a triciklitől a felnőtt bicajig.
A horgászás pedig egy kis szociális élmény is volt. A kihalászott golyókban üzenet volt egy korábban itt horgászó gyerektől. Nekünk is rajzolni kellett egy üzenetet, üdvözlést, jókívánságot és beletenni a golyóba, majd visszalőni egy szerkezettel a golyót a vízbe.
 |
| Forrás:www.expo2015.org |
Levezetésnek ugráltak még egyet az óriás zöldségeken, és végére értünk a kb. egyórás programnak.
Megérkeztünk a következő lefárasztó állomáshoz. Ez a Ferrero (Kinder) ajándéka az Expo-nak,
Joy of moving szlogennel. Ez is telitalálat.
Összegyűlt 8 gyerek, kaptak egy narancssárga mellényt, és már indultak is a különböző állomásokhoz. Itt a négyéves csak szurkoló lehetett, ő mellény helyett kapott egy zászlót, így ő is boldog volt.
Volt itt minden. Kezdésnek egy kis fizika, ahogy a pörgetett rajzok mozgóképpé alakulnak, aztán óriási földgömb pörgetés, majd az igazi izgalom, az ügyességi játékok.
Lovaglás, falmászás, ugrálás, szörfözés és végül sorverseny.
A sok szaladgálás után a kürtős kalács bódé volt a következő cél. Így aztán átmentünk a magyar pavilonhoz, ettünk egy kalácsot és megnéztünk egy néptánc előadást.
A magyar pavilon mellett az angol pavilon van, ez sem maradhatott ki. A pavilont a méhek ihlették, szép üveges, magas, érdekes.
Irány
Izrael! Az egyik legjobb pavilon. Érdekes, informatív, meglepő, szórakoztató. Megtudtuk, hogy az izraeliek találták ki a csepegtető öntözést és a koktélparadicsomot. Mindezt ötletes videóból, és látványos panorámavetítésből. Kívül pedig bemutatták, hogyan lehet függőlegesen növényt termeszteni… Találtam egy látogatói felvételt a
youtube-on, nézzétek meg a pavilonban rögzített videót, érdemes.
Nagyon látványos az Élet fája (Albero della Vita), legalábbis a naponta többször kezdődő kb. negyedórás műsor. Zene, szökőkutak, buborékok, színes füst, minden van, ami kell. A zene amire a műsor megy, előadásonként változik. Mi a Mambo Italiano változatot láttuk, igazán érzelgős lett a végére a trikolór füsttel és a felfújhatós kokárdával:-)
Megtaláltam
ezt is a youtube-on, nézzétek, hallgassátok, habár ez nem adja vissza az igazi hangulatot.
Érdekesség, hogy a fát az Expo után behozzák Milánóba, és felállítják azon a téren, ahol Mussolinit felakasztották. Emiatt többen tiltakoztak, hogy micsoda dolog az Élet fáját ilyen helyre tenni…Szerintem jó üzenete van az elképzelésnek, és egyébként is el tudom képzelni a téren (Loreto).
A
kolumbiai pavilon a nagy kedvencem lett, gyerekeknek is tetszett a zenés videó és a mintha-liftezés. Az országot bemutató gyönyörű film után egy óriási liftbe kell beszállni. természetesen nem az, csak egy terem, ahol a falra vetítik a különböző tengerszint feletti magasságokon lévő városokról, természeti szépségekről szóló képeket. Ezeket függőlegesen görgetik, ettől az egész olyan, mintha lifteznénk 2000 méter magasból a tenger fenekére. Ötletes és szép. Ezek után pedig egy videóklipet lehet megnézni az ország híres előadóitól, amit a híres helyszíneken forgattak. Ez is szuper volt!
Itt lehet megnézni. Ahogy kijöttünk a pavilonból én már azon gondolkodtam, hogy ha hazaérek beállítom a repjegyfigyelőt Bogotába.
Gyerekek egyik kedvenc pavilonja a brazil pavilon lett. És másnak is, mert ez az egyik pavilon a legnépszerűbbek közül, alig lehet bejutni. Nekünk szerencsénk volt, megszánt a biztonsági ember és előreengedett. Így mi is kipróbáltuk az óriási hálón való menetelést, kapaszkodást, bukdácsolást. Tériszonyosoknak nem ajánlott. A háló alá pedig a Brazíliában honos növényeket ültettek. Gyerekekről nincs fotó, mert kapaszkodtam.
A német pavilonhoz is állandóan tömegek várakoznak, így mi meg sem próbáltunk bemenni. Ellenben a tetőteraszra sorban
állás nélkül is fel lehet menni és egy hosszú csúszdán lecsúszni. Én ezt észre sem vettem, amikor gyerekek nélkül voltam, barátaink mondták, hogy ki ne hagyjuk, ha gyerekkel megyünk. Nem hagytuk ki, és nagyon szuper volt. Vannak rongyszőnyegek a csúszda aljánál, azzal lehet lecsúszni.
Nem csak országok, de cégek is készültek pavilonokkal az expóra. Az egyik ilyen a New Holland Agriculture traktorgyár. A pavilont könnyű megismerni, mert kívül, kvázi a tetején van egy traktor. Bent pedig fantasztikus óriási gépek, amikre fel lehet lépcsőn mászni, és beülni a vezetőfülkébe. Sőt, júniusban még a szimulátort is kipróbálhatták, most szombaton már nem engedték használni, gondolom, túl sokan voltak. Mondanom sem kell, ez a pavilon is élmény volt.
Ezen a linken meg lehet nézni belülről a pavilont.
Az Alitalia-Etihad pavilon tökéletes. Sok interaktív játék, videójáték van a repüléssel kapcsolatosan. Szimulátort is ki lehet próbálni, azt sajnos csak időpontra, és hát nem is igazán a gyerekek, hanem az apjuk akarta, de nem sikerült bejutni.
Kicsit bóklásztunk és pecséteket gyűjtöttünk a kisebb pavilonoknál, karib tengeri és afrikai országoknál.
Az észt pavilonnál rácsodálkoztam, hogy ők fejlesztették a Skype-ot. A gyerekeket ez nem dobta fel, a hinta annál inkább. A pavilon falában voltak a hinták, kettesével elosztva. Nagyon vicces, ahogy kívülről mindig csak egy felröppenő gyermeket látni, belülről pedig egy-egy felröppenő lábat.
Az útlevelükbe 34 pecsét került, azt hiszem átfogó képük lett a világkiállításról, még akkor is, ha a legnépszerűbb kazah, emirátusok és japán pavilon kimaradt.
Legközelebb, 2020-ban Dubaiban lesz Expo. Reszkess Dubai, jövünk!
